A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Kerak.hu hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Ez az emailcím nem érvényes
Eseménynaptár
Heti hírlevél
A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Kerak.hu hírlevelet vagy cikkeinkről szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Kedves érdeklődők, gyülekezeteink istentiszteleti beosztását itt lehet megtekinteni. Ugyanakkor az online alkalmak továbbra is követhetőek. Weboldalunk jobb oldalán található "Youtube élő adás" feliratra kattintva szombat délelőttönként tizenegy órakor élő istentisztelet látható. Továbbá Youtube csatornánkon és médiatárunkban rendelkezésre állnak korábbi video- és hanganyagaink.
Az emberi természet egyik legnagyobb vonzódása: a táboron belül lenni, azaz beilleszkedni, elfogadottá válni, idomulni a többséghez, keresni annak tetszését. Könnyen engedünk a „tömegvonzásnak”, a többséghez tartozást helyezve más, fontosabb szempontok elé – akár tudatosan, akár öntudatlanul. Ha az emberi természetet elemi erővel vonzza a táboron belül tartózkodás, akkor egész hitünknek és életünknek az az egyik legnagyobb próbája: merünk-e a táboron kívül lenni Jézussal?
Jézus eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát – hogy legyen „VELÜNK AZ ISTEN”. Ezért jövendölték róla, hogy „nevét Immánuelnek nevezik”.
„Csuda, mint megszentelte és megáldotta Isten Károlyi fordítását! Ezzel a fordítással élnek mindenféle vallású magyarok, a római katolikusokon kívül, akik nagyobbára a Káldi fordításához tartják magokat köteleseknek. Sokszor is nyomtattatott ez ki az időtől fogva mindenféle formában. Vagyon is ez értelmes, szép magyarsággal, amelyet utána is pallérozgattak a tudós emberek, mikor újólag kinyomtatták.” (Bod Péter: Magyar Athenas, 1766)
„Halljátok meg a szót, amit az Úr szól néktek, Izrael háza! Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól!” (Jeremiás 10,1–2)
A reformáció emléknapján, október 31-én emlékezzünk arra, hogy a reformáció idején az evangélium felfedezése természetes úton vezetett a „sola Scriptura” („egyedül a Szentírás”) elvéhez, hiszen világossá vált, milyen kincseket rejt a Biblia, amely Isten kinyilatkoztatásának vallja magát.
Gyakran „kicsúszik az idő a kezünkből”, „időzavarba kerülünk”, ahogy mondani szoktuk. Jó hír, hogy az ezzel kapcsolatos tudás, képesség megszerezhető, mert Isten ezt felkínálja nekünk.
Hogyan kezeljük a koronavírus-járvány miatt már több hónapja ránk nehezedő testi-lelki-szellemi terheket? A bezártságot, a félelmeinket, aggodalmainkat, a bizonytalanságot, a magányt? A tények megváltoztatása nem áll hatalmunkban, azonban rajtunk múlik, hogyan viszonyulunk mindehhez.
A média híradásainál, valamint különböző nyilatkozatokban refrénként ismétlődik ez a mondat: „Reméljük, mielőbb visszatér az élet a régi, rendes kerékvágásba.”
Ezzel kapcsolatban érdemes elgondolkodni a következőkről: – Tényleg visszatér? Reális remény ez a tényszerűségeket számba véve? – „Rendes” volt-e a régi kerékvágás, jó-e, ha oda tér vissza a civilizáció? – Mi, személyesen, merre vesszük az irányt a járvány lecsendesedése után?
„Túlságosan megalázzuk a gondviselést, amikor a saját fogalmainkat tulajdonítjuk neki, amiatti bosszúságunkban, hogy nem tudjuk megérteni.” (Dosztojevszkij)1