Halloween – Mit ünnepelünk október 31-én?

Sokan nem tudják, mit jelentenek az ijesztő ábrázatúra formált és megvilágított tökök, a koponyák, szellemek és boszorkányok, amelyekkel a halloween divatjának köszönhetően lépten-nyomon találkozunk. Amerikából került át Európába, de valójában Írországból ered ez az „ünnep”. Alkotóelemei jobbára a kelták egyik pogány ceremóniájára vezethetők vissza. Varázslóik és papjaik vezetésével évente megülték két főistenségük (a napisten és a halottak istene) ünnepét. Hitük szerint a kelta év utolsó napján (október 31-én) az istenség megengedte, hogy az elhunytak lelkei visszatérjenek otthonaikba.

Az ezektől, a boszorkányoktól és a démonoktól való félelmükben az emberek nagy tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak be, hogy a lelkek jóindulatát megnyerjék. A varázslók kényszerítették a megfélemlített embereket, hogy éjfélkor adjanak nekik feláldozásra egy gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és kivilágított tököt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot, gyilkos bosszúra számíthattak. A gyermekáldozatot szalma- vagy rőzsekötegbe kötözve, elevenen égették el.

A kelták állatbőrökkel és állatfejekkel álcázták magukat a szellemek elijesztésére, és ajándékokat készítettek az elhunyt lelkek kiengesztelésére. Szokásaikat azután is megtartották, hogy a rómaiak meghódították őket. Az elpusztíthatatlannak tűnő pogány szokás átformálása, „keresztyénesítése” érdekében IV. Gergely pápa a Kr. u. 9. században elrendelte a mindenszentek napjának november elsejei megünneplését. Innen ered a halloween név (mindenszentek – all hallows). Az előző este pedig az „all hallows evening”, ez rövidült le az idők során a mostani, közkeletű szóra: halloween.

Az 1845 utáni évek pusztító írországi éhínsége idején a lakosok százezrei települtek át Amerikába, és a szokásaikat is vitték magukkal. Az anyaországon kívül az Egyesült Államokban és Franciaországban még ma is megtartják a régi rítusokat, noha azok lelki háttere többnyire már elhomályosult előttük. Gyerekek beöltöznek szellemnek vagy más ijesztő alaknak, töklámpással járnak házról házra, ajándékot kérve.

Napjainkban tanúi vagyunk a régi-új pogányság elterjedésének. A mai boszorkányok és varázslók épp október 31. napját tartják a legfontosabbnak, és ez az ősi kelta ünnep előestéje. Ekkor imádkoznak a halottak kelta istenéhez, az elhunytak szellemeihez, tulajdonképpen szellemidézést folytatnak. Nem gondolhatjuk, hogy ártatlan mókáról van szó. Úgy hírlik, ma is vannak olyan sátánista szekták az Egyesült Államokban, amelyek erre az „ünnepre” gyermekeket rabolnak, akiket ördögi rítusok keretében megölnek.

Nem csupán hátborzongató szórakozás ez tehát, hanem az okkultizmus terjesztésének kísérlete, hogy az emberek Isten helyett a démonvilág felé forduljanak hitükkel. Keresztyén családok nem engedhetik, hogy gyermekeik részt vegyenek ilyen beöltözéseken, felvonulásokon, mert ezzel Sátán kultuszát támogatnák. Az ilyesmivel kacérkodó ember kárt szenved lelkében, meggyengül a kapcsolata Istennel, aki egyedül képes arra, hogy megóvjon bennünket minden ártalmas lelki hatástól.

A protestáns világ október 31-én, a reformáció ünnepén azért ad hálát, mert Isten meg akarta tisztítani egyháza népét a sokféle tévelygéstől és babonától, a hamis hit sötétsége helyett világosságot adni a szívekbe. Amint Pál apostol megbízatásában olvasható: „Küldtelek, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából Istenhez térjenek, hogy a hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek.” (Apostolok cselekedetei 26,18) Isten megtérésre hív bennünket, és a démoni kötelékekből szabadulást ajándékoz Fia, Jézus Krisztus által. Forduljunk hozzá, az élet Istenéhez!

Bérczes István
református lelkész
(Ingo Marx írása alapján)

(Megjelent az Új Életmód 2008/1. számában)