A táboron kívül
2022. március 29.Az emberi természet egyik legnagyobb vonzódása: a táboron belül lenni, azaz beilleszkedni, elfogadottá válni, idomulni a többséghez, keresni annak tetszését. Könnyen engedünk a „tömegvonzásnak”, a többséghez tartozást helyezve más, fontosabb szempontok elé – akár tudatosan, akár öntudatlanul. Ha az emberi természetet elemi erővel vonzza a táboron belül tartózkodás, akkor egész hitünknek és életünknek az az egyik legnagyobb próbája: merünk-e a táboron kívül lenni Jézussal?
Miért született Jézus a világra?
2020. december 25.Jézus eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát – hogy legyen „VELÜNK AZ ISTEN”. Ezért jövendölték róla, hogy „nevét Immánuelnek nevezik”.
Mit jelent „számlálni napjainkat”?
2020. június 12.Gyakran „kicsúszik az idő a kezünkből”, „időzavarba kerülünk”, ahogy mondani szoktuk. Jó hír, hogy az ezzel kapcsolatos tudás, képesség megszerezhető, mert Isten ezt felkínálja nekünk.
A kőszikla, amelyen egyház épül
2020. március 19.Ki az a kőszikla, amelyre az egyház épült? Máté 16,18 írásmagyarázata és értelmezéstörténetének áttekintése.
Pontosító felvetések Jób könyve írásmagyarázatához
2020. március 02.Jób könyvének vannak még fel nem tárt mélységei, amelyek a megértett igazságokat is árnyalhatják, tovább mélyíthetik. A következőkben néhány olyan újszerű felvetést teszünk – olykor régiek fölelevenítése mellett –, amelyek segíthetnek egyes problémás részletek megértésében, illetve a könyv világos alaptanításaihoz történő csatlakoztatásukban.
Jézus Krisztus küldetése és a törvény
2020. február 19.Sokan úgy gondolják, Jézus azért jött el, hogy megszabadítson a Törvénytől, amely megkötöz. Azonban már a Törvény is azért adatott, hogy a bűneinktől megtisztítson, és Jézus küldetése is az, hogy »a mi bűneinket elvegye« (1 Jn 3,5).
„A hit titka”
2019. november 11.Pál apostol így írt munkatársának, Timótheusnak: olyan személyeket válasszanak a gyülekezeti tisztségek betöltésére, „akiknél megvan a hit titka, tiszta lelkiismerettel” (1Tim 3,9).
Az „Úr szolgájának” szenvedése és megdicsőülése
2019. szeptember 26.Az Újszövetség számos helyen visszahivatkozik az Ésaiás könyve 52. és 53. fejezetében olvasható messiási jövendölésre, amely egyedülálló módon szól Jézus helyettes áldozati halálának okáról, körülményeiről és eredményeiről: Mt 8,17; Jn 1,29; 12,38; Ap csel 8,31–35; Rm 4,25; 1Pt 2,22–25. E prófécia alapján egyértelmű a názáreti Jézus azonossága a megígért Messiással. Mégis számos mai keresztény írásmagyarázó vallja, hogy a prófécia a szétszóratást és elnyomatást szenvedett zsidó népet ábrázolja.
„…nem adok igazat a bűnösöknek”
2019. március 27.A választott nép társadalmi viszonyait Isten törvénye határozta meg minden tekintetben, és az Izrael védelme alatt álló jövevényekre is vonatkozott.
„Benne lakozott az istenség egész teljessége testileg”
2019. március 05.Jézus nem volt a „sarx”-ban ellenállhatatlanul működő bűn uralma alatt, mint bárki más, noha hozzánk hasonló emberré lett.
A lelki éberség ismérvei
2019. február 26.Az Újszövetségen belül különleges helyet foglalnak el azok a felszólítások, melyek a mindenkori hívők „éberségére”, „virrasztására” vonatkoznak. Az Újszövetség – különösen az evangéliumok – görög nyelvében ezt általában a grégoreite („virrasszatok”, „legyetek éberek”) szóval bevezetett felszólítások hangsúlyozzák. Az Írások tanulmányozójában ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is e szó, illetve az általa jelölt lelki magatartás jelentéstartalma. Másképpen fogalmazva: mit jelent a Szentírás fogalomtárában az éberség, a „virrasztás”?
Jézus „hermeneutikája”
2019. január 26.A „sola Scriptura” elv megalapozója maga Jézus Krisztus, aki a bibliai hermeneutika alapelveit is meghatározta.
Kicsoda az ember?
2018. május 17.Bármilyen véleménynek vagy kívánalomnak adjon is hangot valaki életmóddal, egészséggel, erkölcsiséggel kapcsolatban, óhatatlanul előfeltételeznie kell valamilyen emberképet, azaz antropológiát. Megkerülhetetlen tehát a kérdés: kicsoda az ember? – azaz kik vagyunk valójában, hogyan épülünk fel, hogyan „működünk”, mikor gondolkodunk helyesen önmagunkról? E kérdések kutatása egyidős az emberiséggel. Az alábbiakban a gondolkodástörténet során napvilágot látott három alapvető emberképet tekintjük át. Olyanokat, amelyekbe jószerével valamennyi antropológia besorolható.