Május 20-án megjelent egy közlemény a hivatalos katolikus hírportálon, amelyet a ciszterci rend hazai központja, a zirci apátság adott ki. A szöveg a kívülálló számára alig érthető, de talán érezhető belőle, hogy valami nagy baj van, és hogy itthon párját ritkító mértékű vatikáni beavatkozás történt.

Közleményben szólította fel a kormányt a Magyar Ateista Társaság, hogy tartózkodjon a nem hívő és az ateista magyar állampolgárok kollektív megbélyegzésétől, és tartsák tiszteletben a magyar és nemzetközi emberi jogi normákat. Az ateisták több kormányzati megszólalást is idéznek a közleményükben az elmúlt időszakból, amiben a kormánytagok úgy nyilvánultak meg, mintha minden magyar állampolgár egyben keresztény is lenne.

Habár kicsit megkésve, de Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője, nem mellesleg Vlagyimir Putyin orosz elnök szoros szövetségese is felköszöntötte 60. születésnapja alkalmából Orbán Viktort, és a „Dicsőség és becsület” rend I. fokozatában részesítette. A jó kapcsolat alapjául szolgálhat, hogy a magyar kormány tavaly megvétózta az Oroszországot sújtó európai uniós szankciós csomagot (is), ami Kirill pátriárka vagyonának befagyasztásáról szólt.

Az év elején megközelítette, azóta bizonyosan át is lépte az 500-as határt a háború miatt megsemmisült templomok és vallási helyek száma Ukrajnában.

Egy friss, tíz európai országot érintő felmérés szerint Magyarországon és Lengyelországban a lakosság több mint egyharmada vall kifejezetten zsidóellenes nézeteket.

Harmadik olvasásban tárgyalja a lengyel parlament a keresztényvédelmi törvényt. A jogszabályról, amely büntetőjogi eszközökkel fenyegeti a katolikus egyházat bírálókat, Stanislaw Obirek teológus beszélt lapunknak.

Huszonkét év után július elején, Ferenc pápa kezdeményezésére új alaptörvény lép életbe Vatikánvárosi Államban. Lapunknak adott interjújában Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő rámutatott, hogy a vatikáni alaptörvény – más országok alaptörvényével ellentétben – nem egy nép érdekét szolgálja, hanem egy hivatalnak az érdekeit, nevezetesen a római pápát. A Vatikán jogrendjén túl a Róma szívében elhelyezkedő ország működésébe is betekintést nyerhettünk.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke több eseményen is jelen volt Ferenc pápa magyarországi látogatásán. Vele beszélgettünk tapasztalatairól.

A pápa magyarországi látogatásának egyik, ha nem éppen a legfontosabb célját egy húszperces találkozó szimbolizálja, amelyre közte és Hilarion orosz ortodox metropolita között került sor. Noha sokakat ez az esemény meglepetésként ért (a látogatás előtti napon ugyan feltételes módban előkerült ennek lehetősége), már a pápa magyarországi útjának meghirdetésekor teljes mértékben biztosak lehettünk abban, hogy sor fog kerülni erre a találkozóra, minthogy a kivételes látogatás hátterét eleve a háború és az orosz-ortodoxokkal való kapcsolat alakítása adta.

Ferenc pápa több gyermeket is megáldott magyarországi látogatása során. Az egyik megható jelenetről Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is beszámolt közösségi oldalán.

Április 28–30. között Budapestre látogatott a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa. Az egyházfő másodjára jött Magyarországra (az a sokat hangoztatott mondat mondjuk nem igaz, hogy Olaszország mellett egyedül ide látogatott el kétszer), először a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson járt 2021-ben. Akkor Ferenc pápa csak átutazóban volt Budapesten, most azonban három napot töltött a fővárosban: tartott szentmisét a Kossuth téren, ellátogatott fiatalok közé, találkozott menekültekkel és szegényekkel is.

Budapesten találkozott szombaton Ferenc pápa és Hilarion Alfejev orosz metropolita, a magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzója – írja a Magyar Kurír. A lap szerint a Szentatya öleléssel fogadta Budapest és Magyarország metropolitáját, és megcsókolta a mellkeresztjét.

A La Croix katolikus francia lap vatikáni tudósítója „erődemonstrációnak” nevezte Ferenc pápa budapesti fellépését.

A hétvégén ismét Magyarországra látogat Ferenc pápa. Korábban már járt itt a katolikus egyházfő, azonban külföldi utazásait vizsgálva meglepő lehet, hogy milyen ritkán látogat meg újra egy országot. Legutóbbi látogatásának az apropója adott volt, akkor zajlott hazánkban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami a katolikus egyház számára kiemelten fontos esemény. Azóta azonban számos változás történt a nemzetközi politika terén is, így érdemes lehet utánajárni, hogy mi indokolhatja a pápa újbóli látogatását.

Rendhagyó elemzéssel jelentkezett Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes a rendtagok blogján. Írásának van egy rejtett, belső drámája is, ugyanis nyíltan beszél arról a félelemről, hogy még a kormány visszafogott kritikája is pénzmegvonással és bosszúhadjárattal járhat. Márpedig ez az írás pont ezt teszi: kiegyensúlyozott politikai kritikát fogalmaz meg.