"ő pedig mondta annak: Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott... Mindnyájan egyenlőképpen kezdték magukat mentegetni... Ezért mondom néktek, hogy senki ama meghívottak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat." (Luk 14,16. 18. 24)
"Krisztus korában sokan mondták el a családi asztal körül ezeket a szavakat a mindennapi kenyér megtörésekor: »Boldog az, aki kenyeret eszik az Isten országában.« Krisztus azonban bemutatta, hogy milyen nehéz vendégeket találni a végtelen áron elkészített menyegzői vacsorához.
Akik hallgatták a szavait, tudták, hogy ők is semmibe vették az irgalmas meghívást. Minden érdeklődésüket e világ gazdagsága és örömei kötötték le. Így van ez ma is. A kifogások, amelyekkel a példázatbeli emberek visszautasították a meghívást, máig sem változtak. Azt mondják, nem veszélyeztethetik földi lehetőségeiket az evangélium normái miatt. Többre értékelték ezeket az örökkévaló dolgoknál.
Éppen azok az áldások, amelyeket Istentől kaptak, emelkedtek válaszfalként közéjük és Megváltójuk közé. Nem akarják, hogy bárki is zavarja őket világi céljaik hajszolásában, ezért ezt mondják a kegyelmet hirdető követnek: »Most eredj el, de mikor alkalmatosságom lesz, még majd magamhoz hívatlak téged.« (Csel 24,25) Mások azzal mentegetőznek, hogy nehézségeik támadnának emberi kapcsolataikban, ha elfogadnák Isten hívását. Arra hivatkoznak, hogy nem kerülhetnek ellentétbe rokonaikkal és ismerőseikkel. Így válnak a példázat szereplőivé. A lakoma házigazdája meghívása semmibevételének tekinti erőtlen kifogásaikat...
Emberek azért utasítják vissza a Megváltó hívását, mert attól félnek, hogy családjuk felbomlik. Azt hiszik, hogy ha nem engedelmeskednek Istennek, akkor békés és szerencsés lesz az életük. Ez azonban önámítás. Aki önzést vet, az önzést is arat. Krisztus szeretetének elutasításával elvetik mindazt, ami az emberi szeretetet tisztává és állhatatossá teheti. Nemcsak a mennyet veszítik el, hanem azt is, amiért a mennyet feláldozták...
Krisztus második eljövetele közel van. Igéjében meghirdetett jelek teljesedése tanúsítja, hogy az Úr már az ajtó előtt áll... De az emberek ma is vad hajszát folytatnak,... mintha nem is létezne se Isten, se menny, sem pedig örök élet... A Krisztus második eljöveteléről szóló üzenethirdetésnek az a célja, hogy az embereket kiragadja a földi dolgok hálójából, és ráirányítsa figyelmüket az örök valóságra, hogy meghallják, amint az Úr hívja őket az ő asztalához." (Krisztus példázatai, Eredj el az utakra és a sövényekhez c. fejezetből)
További cikkeink:
Szeretettel köszöntünk mindenkit!
2022. június 26.Kedves érdeklődők, gyülekezeteink istentiszteleti beosztását itt lehet megtekinteni. Online alkalmaink továbbra is követhetőek. Weboldalunk jobb oldalán található "Youtube élő adás" feliratra kattintva szombat délelőttönként tizenegy órakor élő istentisztelet látható. Továbbá Youtube csatornánkon és médiatárunkban rendelkezésre állnak korábbi video- és hanganyagaink.
Mindenkit szeretettel várunk!
2025. III. negyedévi országos beosztás
2025. június 29.Istentiszteleti szolgálatok beosztása gyülekezeteinkben
2025. III. negyedévi Biblia-tanulmány
2025. március 26.Megjelent és letölthető a 2025. III. negyedévi Biblia-tanulmányunk! Korábbi tanulmányok a dokumentumtárban érhetőek el.
„Minderről semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt” – Roland de Pury a lélek halandóságáról
2024. április 01.„Az apostolok nem csupán egy közönséges holttestet láttak, hanem Isten Fiáét. És akkor megértették: a halál nem átmenet, nem alvás, hanem pokoli realitás, a bűn zsoldja, Isten átka. A halál nem az a terület, ahol mi átmenetileg, látogatóként időzhetünk. A halál annak az állapota, aki Istentől elszakadt, bűnös ember. A Biblia így nevezi ezt az állapotot: pusztulás, sötétség, sír vagy gyehenna. Minderről azonban semmit sem tudtak az apostolok húsvét előtt. A húsvét azonban visszavetíti fényét a nagypéntekre is, Isten világossága a sötétségben fénylik. A bűnök megbocsátása nyomán tudjuk csak meg, hogy mi a bűn és a halál. A húsvét megértése megelőzi a nagypéntek megértését. Először is arra vezet rá bennünket, hogy egészen egyszerűen kijelentsük: a keresztény olyan ember, aki nem a lélek halhatatlanságában hisz. Hiszi azt, hogy Isten, aki a testet és a lelket megalkotta, átok alá vonta a testet és a lelket a halálban, majd Jézus Krisztusban – merő kegyelméből, mely a testre és a lélekre egyaránt vonatkozik – a halálból feltámasztja az embert. Nem található a Bibliában semmi olyan kijelentés, ami bennünket arra indítana, hogy valami mást higgyünk. Különben Jézus nem halt volna meg egészen, és nem tért volna vissza egészen az életbe.”
A helyettesítés csodája – Az „engesztelő áldozat”
2024. április 01.A kereszténységen kívül lévők, de a kereszténységen belül is nem kevesen az engesztelő áldozat antropomorf értelmezése miatt utasítják el a keresztény megváltás gondolatát, illetve viszonyulnak értetlenül Krisztus áldozatához. A Szentírás szépséges evangéliuma a különféle téves elképzelésekkel szemben éppen az, hogy Isten hoz áldozatot a bűnös emberért. Alábbi írásunk témája az „engesztelő áldozat” antropomorf és biblikus értelmezése.