A vidám elme jó orvosságul szolgál

„A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat” – írta Salamon király háromezer évvel ezelőtt. Megállapítása ma különösen időszerű. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a lelki-, illetve a mentális állapot és a testi egészség szoros összefüggésének emlegetése szinte közhellyé vált. Ilyen vagy olyan módon tehát mindenki tapasztalja ennek igazságát. Sőt, a jelenség még a szigorú tudományosság berkeiben is teret hódított, gondoljunk csupán a „pszichoszomatikus betegségek” fogalmának orvosi szakkifejezéssé válására (a görög pszüché/lélek és szóma/test szavak összetételével).

A salamoni bölcsesség a dolgok jó oldalát megragadó, derűs életszemlélet fontosságára hívja fel a figyelmet, szembeállítva azt a negatívumokra fókuszáló, depresszív gondolkodással. Kimondatlanul is azt képviseli ezáltal, hogy nem csak, sőt elsősorban nem a körülményeinktől függ, hogy derűs vagy depresszív életszemlélettel állunk-e hozzá a mindennapokhoz. Nehéz életkörülmények között éppúgy lehet valaki derűs, mint kedvezőek között megkeseredett. Mindez személyes belátás és döntés kérdése.

Messzemenően megerősíti mindezt Rick Hanson neurológus és pszichoterapeuta közelmúltban megjelent, Sírjak vagy nevessek? – Az emberi agy boldogságra hangolható című könyve. A Berkeley Egyetem professzora az emberiség vészterhes történeti múltjának tudja be a szorongó, pesszimista életszemlélet belénk ivódását. Lényegében azzal érvel, hogy a „jobb félni, mint megijedni” gondolkodásmód évezredeken át nagyobb garanciát jelentett a túlélésre, mint a feltétlen optimizmus, és most ennek isszuk a levét, amikor a negatív tapasztalatokat rendre túl-, a pozitívokat pedig alulértékeljük. Ám Hanson szerint van megoldás. Figyeljünk tudatosan oda a pozitív élményeink befogadására (ideértve akár az olyan természetesnek vélt dolgokat is, mint például hogy van mit ennünk, vagy fűtött szobában vészelhetjük át a fagyos januárt). Erősítsük fel ezeket, időzzünk el velük naponta hatszor, alkalmanként fél percig – javasolja a szakember. Ezáltal mintegy átprogramozhatjuk az agyunkat, derűs életszemléletre nevelhetjük magunkat, megszabadulhatunk a túlzott pesszimizmustól, illetve a stressztől, és ezeknek akár betegségekben is jelentkező következményeitől.

„Nincs új a nap alatt” – juthat eszünkbe egy másik salamoni mondás, a háromezer évnyi különbséggel született tanácsokat olvasva.

(Megjelent a Sola Scriptura folyóirat 2017/1-es számában)