Keresztény Advent Közösség
Hírek, Kürtszó Elemzések, tanulmányok Testi-lelki egészség Biblia

A vidám elme jó orvosságul szolgál

Dátum: 2019. október 07. Szerző: Prancz Zoltán

Rick Hanson neuropszichológus szerint a negatív tapasztalatokat rendre túl-, a pozitívokat pedig alulértékeljük.

„A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat” – írta Salamon király háromezer évvel ezelőtt. Megállapítása ma különösen időszerű. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a lelki-, illetve a mentális állapot és a testi egészség szoros összefüggésének emlegetése szinte közhellyé vált. Ilyen vagy olyan módon tehát mindenki tapasztalja ennek igazságát. Sőt, a jelenség még a szigorú tudományosság berkeiben is teret hódított, gondoljunk csupán a „pszichoszomatikus betegségek” fogalmának orvosi szakkifejezéssé válására (a görög pszüché/lélek és szóma/test szavak összetételével).

A salamoni bölcsesség a dolgok jó oldalát megragadó, derűs életszemlélet fontosságára hívja fel a figyelmet, szembeállítva azt a negatívumokra fókuszáló, depresszív gondolkodással. Kimondatlanul is azt képviseli ezáltal, hogy nem csak, sőt elsősorban nem a körülményeinktől függ, hogy derűs vagy depresszív életszemlélettel állunk-e hozzá a mindennapokhoz. Nehéz életkörülmények között éppúgy lehet valaki derűs, mint kedvezőek között megkeseredett. Mindez személyes belátás és döntés kérdése.

Messzemenően megerősíti mindezt Rick Hanson neurológus és pszichoterapeuta közelmúltban megjelent, Sírjak vagy nevessek? – Az emberi agy boldogságra hangolható című könyve. A Berkeley Egyetem professzora az emberiség vészterhes történeti múltjának tudja be a szorongó, pesszimista életszemlélet belénk ivódását. Lényegében azzal érvel, hogy a „jobb félni, mint megijedni” gondolkodásmód évezredeken át nagyobb garanciát jelentett a túlélésre, mint a feltétlen optimizmus, és most ennek isszuk a levét, amikor a negatív tapasztalatokat rendre túl-, a pozitívokat pedig alulértékeljük. Ám Hanson szerint van megoldás. Figyeljünk tudatosan oda a pozitív élményeink befogadására (ideértve akár az olyan természetesnek vélt dolgokat is, mint például hogy van mit ennünk, vagy fűtött szobában vészelhetjük át a fagyos januárt). Erősítsük fel ezeket, időzzünk el velük naponta hatszor, alkalmanként fél percig – javasolja a szakember. Ezáltal mintegy átprogramozhatjuk az agyunkat, derűs életszemléletre nevelhetjük magunkat, megszabadulhatunk a túlzott pesszimizmustól, illetve a stressztől, és ezeknek akár betegségekben is jelentkező következményeitől.

„Nincs új a nap alatt” – juthat eszünkbe egy másik salamoni mondás, a háromezer évnyi különbséggel született tanácsokat olvasva.

(Megjelent a Sola Scriptura folyóirat 2017/1-es számában)

 

 

További cikkeink:

Egyes gyülekezeteink átmenetileg bezárnak

2020. szeptember 25.

Kedves érdeklődők, a járvány őszi fellángolását követően gyülekezeteink egy része átmenetileg szünetelteti alkalmait. Az országos beosztásunk jobb oldali oszlopában látható, mely gyülekezetek vannak még nyitva. Ezeken a helyszíneken továbbra is kérünk mindenkit az egészségügyi szabályok fokozott betartására. Online alkalmaink nem szűnnek meg. Weboldalunk jobb oldalán található "Youtube élő adás" feliratra kattintva szombat délelőttönként tizenegy órakor élő istentisztelet látható. Továbbá Youtube csatornánkon és médiatárunkban rendelkezésre állnak korábbi video- és hanganyagaink.

Mindenkit szeretettel látunk!

Miért született Jézus a világra?

2020. december 25.

Jézus eljött a bűn sötétjében bolyongó világunkba, hogy bemutassa Isten szeretetének világosságát – hogy legyen „VELÜNK AZ ISTEN”. Ezért jövendölték róla, hogy „nevét Immánuelnek nevezik”.    

Reményik Sándor: A fordító

2020. október 30.

„Csuda, mint megszentelte és megáldotta Isten Károlyi fordítását! Ezzel a fordítással élnek mindenféle vallású magyarok, a római katolikusokon kívül, akik nagyobbára a Káldi fordításához tartják magokat köteleseknek. Sokszor is nyomtattatott ez ki az időtől fogva mindenféle formában. Vagyon is ez értelmes, szép magyarsággal, amelyet utána is pallérozgattak a tudós emberek, mikor újólag kinyomtatták.” (Bod Péter: Magyar Athenas, 1766)