Keresztény Advent Közösség
Hírek, aktualitások Elemzések, tanulmányok Testi-lelki egészség Biblia

Táplálkozási helyzetjelentés

Dátum: 2018. szeptember 6. Szerző: Dr. Makkos Gyula

Közhelyszerű megállapítás, hogy az elfogyasztott táplálék minősége és mennyisége döntő módon befolyásolja az egészségi állapotunkat. A magyar lakosság táplálkozási szokásainak megismerése segítheti a szükséges változtatások meghatározását, illetve megtudhatjuk, hol is tart az étkezéskultúránk.

 

A táplálkozási vizsgálatok megállapításai szerint a korai rokkantságot és halálozást okozó szív- és érrendszeri betegségek, valamint a különböző rosszindulatú daganatok kockázati tényezői jelentős részben azonosak. Mindkét betegségcsoportban kiemelkedő kockázatot jelent a túlzott zsír- és sóbevitel, valamint az elhízás. A konkrét adatokat értékelve a következőkről kapunk tájékoztatást:

– Túlzott az állati eredetű zsiradékok bevitele, és még mindig alacsony a növényi olajok aránya táplálkozásunkban. A koleszterin bevitele a még elfogadható érték többszöröse, és rossz a többszörösen telítetlen és telített zsírsavak aránya.

– Jelentős a rejtett zsír bevitele is, amely egy adott élelmiszer 20-30 százalékát is kiteheti a húskészítmények és a tejtermékek esetében. A magyar étrendben sajnálatosan magas arányban szerepelnek állati eredetű fehérjék, mintegy 67 százalékban. Tudományosan bizonyított, hogy a növényi fehérjék aminosav-összetétele kedvező befolyást gyakorol a szervezet zsírháztartására is: érelmeszesedést megelőző hatást fejt ki. Ez a kedvező hatás azonban az átlagos magyar lakos esetében nem érvényesülhet.

– Csekély a magyarországi táplálkozásban az ugyancsak hasonló hatású összetett szénhidrátok (például keményítő) fogyasztása, viszont sok a hozzáadott cukor bevitele.

– Ismét sajnossal kell folytatnunk a sort: ki gondolná, hogy ma Magyarországon a vitaminok határértékhiányáról kell beszélni? Számos életfontosságú és betegségmegelőző vitamin bevitele nem éri el a javasolt szintet a vizsgált – tízezres nagyságrendű – népességnél, mert csekély mennyiségben fogyasztanak növényi eredetű, nyers ételeket.

– A nátriumsó (konyhasó) bevitele bőséges, míg a növényekben található kálium és magnézium bevitele a kívánt értéknél 2,2–2,4-szer kisebb. A kalciumbevitel ugyancsak kevesebb a szükségesnél.

Elmondható, hogy az átlag magyar ember szinte mindent bőven fogyaszt, ami a tudomány mai állása szerint egészségtelen, és mérsékelten vagy egyáltalán nem fogyasztja azt, ami védené az egészségét és megóvná korunk félelmetes, az életmód okozta betegségeitől.

 

Támadók

A táplálkozástudomány fontos felismerése, hogy a bizonyítottan védő tulajdonságú tápanyagot sem helyes a napi szükségletet meghaladó meny-nyiségben fogyasztani, ugyanis ebben az esetben ellenkező hatást fejthet ki. Itt kell említenünk a táplálékkiegészítőket. Divatos – és a gyógyszergyáraknak nagy hasznot hoz –, hogy vitaminokat, ásványi sókat beszélnek ránk a reklámok: úgymond ezek segítségével megvédhetjük az egészségünket. A vasról kimutatták, hogy túlzott bevitele mellett egyes rosszindulatú betegségek előfordulása megnő. A prosztatarák ellen véd a természetes béta-karotin, de túlzott mennyiségben, táplálékkiegészítővel bejuttatva fokozhatja a prosztatarák kockázatát.

A szív- és érrendszeri betegségekhez szorosan kapcsolódik a cukorbetegség. A nem inzulinfüggő, többségében elhízással járó időskori cukorbetegség esetében a legtöbbször elegendő a finomított szénhidrátok bevitelének csökkentése, a teljes őrlésű gabonák fogyasztásának növelése, a rendszeres testmozgás – és nincs szükség gyógyszerre vagy inzulinra. A növényi eredetű, nem finomított és nem koncentrált táplálékok alig tartalmaznak nagy inzulinigényű, egyszerű szénhidrátokat, cukrokat.

Sajnos korunk népbetegsége a csontritkulás, amely a csontok kalcium- és ásványianyag-tartalmának csökkenését jelenti, és növeli a csonttörések kockázatát. Ma már ismert, hogy a növényi eredetű kalcium jobban beépül a csontszerkezetbe, és tartósabban bent is marad. Az állati eredetű fehérjék nagyfokú bevitele a fehérjék bontása során keletkező foszfátokkal együtt a bevitt kalciumot ki is üríti. Ilyen hatású a túlzott sóbevitel és az alkoholfogyasztás is. A fiatalok körében szinte általánosan elterjedt kólafogyasztásnak szintén hasonló hatása van. A lebomlásakor keletkező foszfát nagymértékben üríti a szervezet kalciumtartalmát, már fiatalkorban megteremtve a csontritkulás alapját.

Mit tehetünk az ilyen önpusztító életmód és táplálkozás megváltoztatásáért? Sajátítsunk el olyan étkezési szokásokat, amelyek védik az egészségünket, és igyekezzünk a környezetünkben élőket is megismertetni ezekkel.

 

Őrző-védők

Néhány jó tanács a változtatáshoz:

– Táplálkozzunk változatosan, így minden szükséges tápanyaghoz hozzájutunk.

– Kerüljük a zsíros ételeket, és növényi olajat is mértékkel használjunk.

– Használjunk kevés sót, és felejtsük el az erős fűszereket: bors, erős paprika, mustár és ecet.

– Cukrot, édességet, süteményt ritkán és keveset fogyasszunk.

– A napi két-három főétkezés között csak vizet fogyaszszunk (legalább napi nyolc pohárral), és soha ne nassoljunk. Kerüljük az üdítőnek nevezett, rengeteg cukrot tartalmazó italokat.

– Reggelire fogyasszunk bőségesen gabonafélét és gyümölcsöt. Ebédre inkább zöldségfélét együnk a gabonafélék mellé, s ne feledkezzünk meg a hüvelyesekről és a diófélékről sem. Korán és könnyűt vacsorázzunk. A napi táplálék jelentős része lehetőleg nyers, friss állapotú legyen.

– Az elfogyasztott táplálék ismert minőségű legyen, és ne tartalmazzon tartósítószereket és színezékeket.

– Teljes őrlésű gabonaféléket használjunk.

– Legyen kellemes hangulatú minden étkezési alkalom.

– Kerüljük a közismerten káros szokásokat (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), a koffeintartalmú italokat (kávé, fekete tea, kólafélék), és naponta 20-30 percet intenzíven mozogjunk (séta, torna, úszás, kertészkedés).

– Nem csak test az ember. Lelki és szellemi dimenziónk táplálására fordítsunk ugyanolyan figyelmet. Tekintsük át: nem szenvedünk-e lelki, szellemi hiánybetegségekben?

– Egészségünket és életünk teljessé tételét szolgálja, ha segítő szeretettel fordulunk embertársaink felé. 

 

 

*

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által 1985–88-ban készített Első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (EMRTV, 16 641 fő) mérései alapján a túlsúlyos vagy elhízott nők aránya 62 százalék, a férfiaké 58 százalék volt. Az 1992–94-ben elvégzett táplálkozási felmérésben (OÉTI, 2559 fő) a fenti arányok 49, illetve 63 százaléknak bizonyultak. A Központi Statisztikai Hivatal 1994-es Egészség-magatartás vizsgálata (5476 fő) szerint a túlsúlyosak vagy elhízottak aránya nőknél 40, férfiaknál 47 százalék volt a kérdőíves felmérés alapján. A Népjóléti Minisztérium Világbanki Programirodája által támogatott Szívbarát Program 1997 tavaszi és azt követően ismételt kérdőíves felmérései (alkalmanként 3 ezer személy) a túlsúlyos vagy elhízott lakosok arányát 39 százaléknak találták.

Az EMRTV szerint 4 g/nap mennyiségnél kisebb nátriumbevitelt a férfiak mindössze 6, a nők 15 százalékánál lehetett kimutatni.

A magyar táplálkozásra (is) jellemző igen nagy nátriumbevitel mintegy kétharmada nem a sózási szokásokból (ami a fogyasztó elhatározásától függően változtatható), hanem az élelmiszerek nátriumtartalmából származik, ez utóbbin pedig csak az élelmiszeripar tudna változtatni. A napi 2 g-os nátriumbevitel elérése a lakosság körében akkor remélhető, ha az élelmiszergyártók a jelenleginél jóval kisebb nátriumtartalmú élelmeket állítanak elő.

Az 1990-es évek első felében elvégzett táplálkozási vizsgálat (QRTV, 1992–94) eredményei szerint a zsiradékokból származó energia aránya a férfiaknál és a nőknél a napi energiabevitel 40, illetve 38 százalékát tette ki. A férfiak átlagos napi zsiradékbevitele mintegy kétszer, a nőké nem egészen másfélszer nagyobb volt, mint az ajánlható mennyiség.

A táplálkozási vizsgálatokból kiderült, hogy Magyarországon a férfiak átlagos koleszterinbevitele csaknem kétszer, a nőké csaknem 40 százalékkal nagyobb az ajánlott mennyiségnél.

 

(Megjelent az Új Életmód egészségmagazin 2008/1. számában)

További cikkeink:

A Szentlélek valósága napjainkban

2019. július 22.

A Szentlélek személye és munkája a keresztyén teológia egyik mostohagyermeke. Mégsem lehet ezt általánosságban mondani, mert nem érvényes minden egyháztestre. A kisegyházak körében a Lélek teológiája jobban kibontakozott, és a keresztyén életgyakorlatban is nagyobb szerepet kapott. Szeretnék a hiányzó többletről szólni, par excellence a sola Scriptura teológiájának összefüggésében.

Isten predesztinációs tervének dinamikus természete

2019. július 1.

Isten predesztinációs terve azonos az egész történelmet átfogó megváltási tervével, amelybe az egyének életére és „előre elkészített jó cselekedeteire” vonatkozó „végzések” úgy épülnek bele, mint egy óriási méretű mozaikképbe annak alkotó kockái.